A pszichoterápiáról

A pszichoterápia egy speciális kapcsolat. Aki azon gondolkodik, hogy belevesse-e magát, annak az alábbi információk segíthetnek a döntésben:

A pszichoterápia nélkülözhetetlen előfeltétele, hogy felismerjük: egy problémánk keletkezése, fennmaradása és megoldása igen nagy mértékben a saját reakciónkon múlik. Ha lehetőség van pszichológussal rendszeresen megbeszélni a nehézségeket, akkor ez segít az automatikusan lefutó érzelmi és gondolkodási reakciók a felismerésében. A problémákat ezek a megszokott reakciók okozzák. A pszichológus a terápia folyamán olyan kérdéseket és szempontokat vet fel, amik nyomán „tisztul a kép”. Ez lehetőséget ad a megszokottól eltérő érzelmi és gondolkodási válaszok kialakítására.

Az első beszélgetés egy előre egyeztetett időpontban történik. Ekkor lehetőség van a problémák ismertetésére, és az elvárások megbeszélésére. A lelki folyamatok háttere fokozatosan bontakozik ki, ezért az első alkalmak tájékozódó jellegűek. Ez az explorációs szakasz nálam általában négy ülést vesz igénybe.
A 4. alkalom végén közösen megbeszéljük a terápiás célt és a lehetőségeket. Szóban megkötjük a terápiás szerződést. Ezután veszi kezdetét a pszichoterápiás folyamat.

Az analitikusan orientált feltáró pszichoterápia:

A pszichoterápia e speciális formájában a tudatosság szintje alatt jelen lévő impulzusok, érzések és értékítéletek feltárása a cél. A terapeutával való kapcsolat mozzanatai rávilágíthatnak azokra az érzelmi mintázatokra, amik a viselkedést és az élet-szemléletet irányítják. A rejtett összefüggések felismerésével mélyül az önismeret, egyre jobban letisztulnak a helyzetekben lévő választási lehetőségek, és azok következményei. Ez által az életünk irányíthatóbbá válik. A pszichológus igyekszik elkerülni a tanácsadást. A páciens önmaga hozza meg a döntéseit, és ebben a folyamatban segít a terapeuta. A pszichológussal való különleges kapcsolat segít abban, hogy tudatosabbá váljanak azok az érzések, amik felett egyébként hajlamosak lennénk átsiklani. Ezek a felismerések az élet egész területén érzékelhető változásokat indíthatnak el.

A fókusz terápia:

A kezelés eredményességét jelentősen segíti, ha a beszélgetések során a figyelmet újra és újra egy konkrét problémára, egy megoldandó élethelyzetre tudjuk irányítani. A témák, a gondolatok és az érzések fókuszai a konzultációk sorozatának bizonyos szakaszaira jellemzőek és különböző célok formájában is megfogalmazhatóak. Ezek a célok a személyiségfejlődés különböző szakaszaiban mások és mások. A korábbi célok egy idő után már meghaladottak lesznek, de a személyiség képességei és az önismeret fejlődése szempontjából nem kikerülhetőek, nem átugorhatóak. Az életünk bizonyos időszakában a belső figyelmünket, a lelki erőfeszítéseinket egy-egy téma, egy-egy problémakör jobban leköti mint máskor. A kérdés csak az, hogy ezzel tisztában vagyunk-e egyáltalán? Szokássá válhat a figyelem elterelődése számtalan irányba, ami az aktuális élethelyzetünk érzelmi feldolgozását nagyon jelentősen akadályozhatja, megakaszthatja. A lelki tünetek – és sokszor a testi tüneteink is – szimbólikusan jelzik ezt a megoldandó és általában valaki mást vagy másokat is jelentősen érintő élethelyzetet. Ez egy önismereti kérdés és a fókuszterápia módszere ennek az egyébként is meglévő figyelmi fókuszpontnak, problémának és célnak a tudatos középpontba helyezésével a személyiségfejlődés kreatív energiáit és folyamatait igyekszik hatékonyan kiaknázni. 

A kognitív-viselkedés terápia

A kognitív viselkedés terápiás módszerek új szokások megtanulását teszik lehetővé. Az első lépés annak a megértése, hogy a helyzetekre adott reakcióink nagyrészt tudattalan – vagy csak félig tudatos – tanulási folyamatok eredményeképpen alakulnak ki. Ezek a szokások kognitív, érzelmi és viselkedéses sémák formájában befolyásolnak bennünket, és vannak esetek, amikor észrevétlenül úgy eluralkodhatnak rajtunk, hogy ellentétbe kerülnek a tudatos választásainkkal, a racionális céljainkkal. Ilyenkor a komfortosan működő sémánk, hozzáállásunk észrevétlen módon problémákat és szenvedést okoz nekünk, és bizonyos embereknek is, akikkel kapcsolatban vagyunk. A következő lépés az életminőségünket romboló gondolkodásmód és beidegződés felismerése és működésének a megértése. Ezután következik a hatékonyabb stratégiák, megoldásmódok kiválasztása, kipróbálása, begyakorlása és szokássá, életmóddá történő alakítása. Ez egy újra- vagy áttanulási folyamatot jelent, és a tapasztalat az, hogy minél fiatalabb korban történik annál gyorsabb. Míg idősebb korban már hosszabb időt vesz igénybe, mert a beidegződéseink idővel egyre stabilabbakká válnak.